A tanulás új feltételei
A mesterséges intelligencia korában felértékelődik a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás és az alkotó együttműködés.
Vízió · Gondolatébresztő a magyar felsőoktatás megújításához
Milyen felsőoktatásra van szüksége egy alkalmazkodni képes Magyarországnak? A Milestone Solutions Lab Víziója közös gondolkodásra hív az egyetemek következő évtizedéről.
A közös jövőkép
Adaptív nemzet.
Egy ország, amely képes újra tanulni, közösen tájékozódni és a tudását cselekvéssé alakítani.

01 · Miért most?
A technológiai, demográfiai és gazdasági változások új feladatokat adnak az egyetemeknek. Víziónk szerint a felsőoktatás meghatározó szerepe, hogy erősítse az ország tanulási, közös tájékozódási és cselekvési képességét.
A mesterséges intelligencia korában felértékelődik a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás és az alkotó együttműködés.
Az egyetemhez egyre többféle élethelyzetből kell kapcsolódni: munka mellett, pályaváltáskor vagy évtizedekkel a diploma után.
Az országos kihívásokhoz több tudásterület együttműködésére és a tudást hasznosító intézményi kapcsolatokra van szükség.
02 · A Vízió felfedezése
Az egyetem három szerepe az adaptív nemzetben, és a környezet, amely lehetővé teszi. Válasszon egy területet, majd nyissa ki a hozzá tartozó javaslatokat.

Túl szűk társadalmi kör jut hozzá magas szintű tanulási lehetőségekhez. Eközben a mesterséges intelligencia és a változó hallgatói élethelyzetek a képzés megújítását sürgetik.
Olyan felsőoktatást képzelünk el, amely egyszerre szélesíti a hozzáférést és emeli a minőséget. A tanulás minden életkorban elérhető, a képzések alkalmazható tudást és megújulásra képes készségeket adnak.
Minden magyar állampolgár kapjon ingyenes, élete során felhasználható tanulási számlát akkreditált egyetemi mikrotanúsítványokra és továbbképzésekre. A kiszámítható finanszírozás segítené a visszatérést a tanuláshoz, és keresletet teremtene az egyetemek rövid, moduláris képzései iránt. A lehetőség az évek során folyamatosan nyílna meg.
Az egyetemek nemzetközi hallgatói tandíjbevételeik meghatározott hányadát, például minden tíz forintból egyet, fordítsák a hazai hátrányos helyzetű hallgatók támogatására. Ebből ösztöndíj, lakhatási támogatás, mentorprogram és felzárkóztató képzés finanszírozható, csökkentve a felsőoktatásba való belépés és bennmaradás társadalmi akadályait.
A képzést az alkalmazható tudásra, a kritikai gondolkodásra, a problémamegoldásra és az alkotó együttműködésre kell újraszervezni, kevesebb kontaktórával és aktív tanulási formákkal. Minden oktató számára váljon elérhetővé pedagógiai, kurzustervezési és MI-módszertani támogatás. Az egyetemek közös platformon osszák meg innovációikat; a fejlesztéseket többlettámogatás, az előmeneteli és a teljesítményértékelési rendszer is ösztönözze.
A francia személyes tanulási számla, a Compte personnel de formation (CPF), személyhez kötött, munkahelyváltáskor is megmaradó képzési jogosultsággal segíti a felnőttkori tanulást. A magyar javaslat az akkreditált egyetemi mikrotanúsítványok finanszírozásához kapcsolódik.
A CPF hivatalos bemutatása ↗
Az ország alkalmazkodásához közös tudásra, tényekre épülő vitákra és hiteles intézményekre van szükség. Az egyetemi autonómia és a szabad gondolkodás e szerep alapfeltétele.
Olyan egyetemeket képzelünk el, amelyek saját közösségükkel alakítják ki értékrendjüket. Tudásuk eljut a közös ügyekről folyó párbeszédbe és a döntéshozatalba, miközben felelős, közösségben gondolkodó embereket nevelnek.
Az autonómia visszaállítása nyisson teret arra, hogy az egyetemek saját arcélt, értékrendet és célkitűzéseket alakítsanak ki. A saját polgárai által megformált intézményi küldetés erősítheti az oktatást, a közösséget és a felelős, önálló működés kultúráját.
Jöjjenek létre több egyetem együttműködésére épülő tudásközpontok a legfontosabb társadalmi kihívások köré szervezve. Ezek a magyar helyzetre alkalmazott, független tudományos támpontot adnának a közpolitikai döntésekhez. A működés szabályainak biztosítaniuk kell az új kutatók, megközelítések és tudományos iskolák befogadását.
Az államhoz került, nem egyetemi KEKVA-források egy részét csoportosítsuk át felsőoktatási tehetséggondozásra. A finanszírozás mérhető teljesítményhez és nemzetközi tudományos bekapcsolódáshoz kapcsolódjon. A személyes mentorálás, a közösség, az ösztöndíj és a lakhatás támogatása mellett a tehetséggondozás új formáinak kipróbálása is kapjon forrást.
A Tenemos Que Hablar de Chile kezdeményezésben egyetemek és civil szervezetek adtak módszertani és szervezeti keretet az ország jövőjéről szóló állampolgári párbeszédnek. Az egyetem bizalmi és szakmai keretet teremthet különböző társadalmi csoportok közös gondolkodásához.
A kezdeményezés bemutatása ↗
A kutatás és a képzett tehetség akkor teremt széles körű értéket, ha megoldások, együttműködések és társadalmi változás születik belőle. Ezt ma töredezett tudáshasznosítás és gyenge ösztönzők nehezítik.
Az egyetemek saját erősségeikre épülő, országos jelentőségű missziókat választanak. Kutatásukat, innovációjukat és partnerségeiket ezek köré szervezik, és saját térségük fejlődését is támogatják.
Hozzunk létre folyamatosan nyitott, dedikált harmadik missziós alapot, amelyhez az egyetemek saját tudásukhoz és profiljukhoz illeszkedő kezdeményezésekkel pályázhatnak. Az alaphoz kapcsolódjon szakmai karrierút, amelyen az oktatók, kutatók és hallgatók elismerés mellett vehetnek részt a társadalmi és gazdasági hatást teremtő munkában.
Az egyetemi tudáshasznosítás szervezetei működjenek piaci logikával, piaci tapasztalattal rendelkező vezetőkkel és a kísérletezést támogató kultúrával. A cél a kutatási eredmények hasznosítása spin-offokban, szabadalmakban, licencekben, ipari szerződésekben és közös fejlesztésekben. Ehhez a bekapcsolódást segítő szakmai karrierút is szükséges.
A magyar felsőoktatás nemzetközi megjelenése épüljön közös országmárkára, városi márkákra és koordinált feladatellátásra. Budapest nemzetközi kapuként, Szeged, Debrecen és Pécs saját profilú regionális központként jelenhet meg. A közös toborzás, a hallgatói élmény fejlesztése és a zászlóshajó képzések támogatása egyaránt fontos. A fővárosi egyetemek egy ernyőszervezetben foghatnák össze nemzetközi megjelenésüket, toborzásukat és egyes hallgatói szolgáltatásaikat, intézményi önállóságuk megőrzésével.
A NORCE példája azt mutatja meg, hogyan alakíthatja egy egyetemi hátterű kutatóintézet a tudományos kapacitást használható megoldásokká. A káros algavirágzások távérzékeléses megfigyelése például a környezeti és gazdasági kockázatok mérséklését segítheti.
A NORCE esettanulmánya ↗
A finanszírozás, a szabályozás és az ösztönzők alapvetően meghatározzák, mire képesek az egyetemek. A párhuzamosságok, az egységesített elvárások és a bürokratikus terhek visszafogják a megújulást.
Saját küldetéshez igazodó célok, kiszámítható ösztönzők és erősebb együttműködés adhatnak teret a változásnak. A javaslatok összehangolt megvalósításához a felsőoktatási törvény, a kapcsolódó jogszabályok és az intézményi gyakorlat átalakítását javasoljuk.
Az egyetemek alakítsanak ki saját profilt és ahhoz szabott célokat. Az állam ezek teljesülését jutalmazza többletfinanszírozással. A különböző egyetemi szerepekhez, hallgatói csoportokhoz és regionális helyzetekhez a teljesítmény értékelésének is igazodnia kell.
Az állam ösztönözze az egyetemek együttműködését azokban a feladatokban, amelyek közösen eredményesebben végezhetők el. Ilyen lehet a nagy értékű kutatási infrastruktúra megosztása vagy a minden intézményben használható digitális megoldások közös fejlesztése.
A közbeszerzés jelenlegi logikáját olyan rendszer váltsa fel, amely egyszerre biztosít átláthatóságot és piaci gyorsaságot. Az egyetemek saját bevételeiket szabadon, közbeszerzési kötelezettség nélkül használhassák fel. Az adminisztratív terheket is csökkenteni kell, hogy több idő jusson az oktatásra, kutatásra és önfejlesztésre.
A dán egyetemek 2022–2025-ös stratégiai keretszerződései az intézmények saját kihívásaiból és erősségeiből vezetik le a célokat. A teljesítmény így az egyetemi küldetéshez és a stratégiai párbeszédhez kapcsolódik.
A 2022–2025-ös keretszerződések ↗03 · A közös gondolkodás folytatása
A javaslatok továbbgondolásához egyetemek, hallgatók, oktatók, kutatók, vállalatok és döntéshozók tapasztalatára és együttműködésére van szükség. Négy irányt javaslunk a közös munka folytatásához.
Workshopok, szakmai fórumok és tematikus munkacsoportok a javaslatok közös továbbgondolásához.
A Fórum alkalmai →Részletes szakpolitikai előkészítés, jogszabályi koncepciók és megvalósítási tervek.
Az új megoldások kipróbálása önként jelentkező intézményekben, közös tanulással.
A szereplők összekapcsolása, az előrehaladás követése és az új javaslatok felkarolása.
04 · A teljes dokumentum
A helyzetkép, a jövőkép, a 12 javaslat és a nemzetközi példák egy dokumentumban.